Prechod na navigáciu Hlavné menu Prechod na navigáciu vodorovná
Ondrejovce HU Barsendréd Nagyendréd Kisendréd Endréd

A község történeti kronológiája

 

 

 

                  A község történeti kronológiája

13.század

1260 – a község első írásos emléke
1261-1272 vagyonjogi viták az Endrédy családban, az  iratokban találkozunk  Pault de Endred és Iwan de Endred nevével
1286 – az okiratok már két Endrédet említenek: Nogh Endréd és Kis Endréd. Az egyik falu már egyházasként van említve, tehát volt itt már templom – ez valószínűleg Nagy  Endréd
1286 – az egyik község tulajdonosa Moch fia János

14.század

 

 1322 – János fiai közötti vagyonelosztás után a községet Moch unokája, Jacub de Endred szerzi meg
1332 – először említik a nagyendrédi templomot – akkor még Szűz Mária a védőszent
1364 – I. Lajos királytól Nagy Endrédet Szobonya János és László kapja
1370 – Kis Endréd község közepén felépítik a templomot
1394 – először említik Dereslyen községet

15.század

1405 – Kálnay István szerzi meg Endrédet
1430 – Kis Endréd ura Michael de Endred
1469 – Endrédet Mátyás királytól Szobonya László kapja meg ajándékba
1483 – a Derezslényi testvérekkel a Litassy család bíráskodik Derezslény községért

16.század


1558 – Derezslényt a Litassyak szerzik meg
1598 – az 1598-as adóösszeírás szerint Kis Endréd a Bossányi családé, Derezslény a Litassy
            család birtokában van, Nagy Endrédet pedig a Szobonya család bírja

17.század

1609 - a refomátusok elfoglalták a kisendrédi katolikus templomot, berendezését kicserélték
1622 – a község új tulajdonosai Konkoly László és Hunyady András
1626 – a község lakosai elmenekültek a törökök és tatárok elől
1635 – a nagyendrédi templomot lerombolták a törökök
1698 – a község új tulajdonosai Kovách István és Csató Klára. A községbe sok katolikus
            érkezett

18.század

1717 – Besskó János plébános március 14-től elkezdi működését az endrédi plébánián. Addig
            Nagysalló fiókegyháza volt

1719 -- Urbányi András plébános az anyakönyveket kezdi vezetni

1725 – a nagyendrédi templom renoválása, akkor már Szent András a védőszent
1733 – a Morvay család segítségével a katolikusok visszaszerezték a templomot. Ekkor Kis
            Endréden már Szűz Mária a védőszent
1750 – a községben volt már iskola, a tanítómester Rozman Mihály
1753 – az eredetileg gótikus templomokat barokkra építették át
1757 – a plébánia összedőlt, a nemesek nem akartak pénzt adni az újjáépítésére, 22 évig,
            1779-ig a nagysallói plébános járt a községbe misézni
1770 – Kis Endréden nagy tűzvész pusztított, a templom leégett. Újjáépítették, de torony
            nélkül.. A harang a templom melletti fa haranglábon van.
1777 – A kisendrédi templomharang javítása
1779 – egyházi vizitáció/ főesperesi látogatás/, a plébánia még romokban hever
1782 – a plébánia építése Nagy Endréden

 

19.század

 

1802 – a tanítómester házának építése, a tanító Mihalovics Ferenc, aki 18 évig tanított a
            községben
1810 – felépül a Szent András apostol templom a mai formájában. Torony még nincs, a
            harang a templom melletti fa haranglábon van
1821 – ifj. Mihalovics Ferenc az új tanító, 1860-ig tanított /akkor leégett az iskola/
1831 – felépül a Mária-oszlop, köszönetül a kolera megszűnéséért
1841 – főesperesi látogatás
1841 – a tanítólakás renoválása, hozzáépítettek még egy tantermet
1842 – a sekrestye építése
1850 – főesperesi látogatás
1860 – hatalmas tűzvész a faluban, leég a nagyendrédi templom, a tanítólakás és az iskola
            A tanítás szünetel 1862-ig, Mihalovics Ferenc haláláig
1862 – 72 éves korában meghal Mihalovics Ferenc tanító. Helyére Smeringai Ferencet vették
             fel. 42 évig, 1904-ig tanított, de mivel nem volt iskola, bérelt helységekben tanított
1867 – ettől az iskolaévtől kezdve vezetik az osztálynaplót az iskolában
1870 – új iskola és tanítói lakás építése
1876 – a község új plébánosa Fába Simon
1885 – új harang a kisendrédi templomban
1892 – Nagy Endréd, Kis Endréd és Derezslény egyesítése – a község új neve: Barsendréd
1895 – a Szent András templom javítása
1899 – új orgonát vesznek a nagyendrédi templomba. A régit a kisendrédi templomba viszik
1899 – az iskolatető javítása

 

20.század

 


1907 – új iskola építése – ma ott van az óvoda
1907 – a kisendrédi templom restaurálása
1911 – a nagyendrédi templomhoz vasbeton torony építése
1921 – megalakul a Kommunista párt helyi szervezete – elnök id. Hamran János
1923 – az új harangok felszentelése Nagy-Endréden
1928 – megalakult az első szlovák iskola, tanítónő: Ružena Krušková
1932 – bevezették az elektromos áramot és az utcai világítást
1932 – felépült a kultúrház, a mai községi hivatal épüleete
1934 – a Szlovák liga megveszi Mirbach grófnő kastélyát a szlovák iskola részére
1938 – november 8-án 11.00 óra körül fogadják a Magyar hadsereg képviselőit
1940 – dr. Hunyor budapesti ügyvéd megveszi Beck kastélyát – a mai kultúrház, és megveszi
            Becktől a Csurgói majort
1943 – a Ringwaldok, Berger és Weisberger birtokait felosztották a Magyarországról érkezett
            kolonisták között
1944 – tavaszal, a faluból minden zsidót elvittek , Weis Oszkárt is, aki áttért a katolikus hitre.
            Elvitték a Ringwald testvéreket és Weisberger Zsigát is – egyedülő ő nem tért vissza a
            koncentrációs táborból
1945 – március 25. – a község felszabadítása
1945 – nyara, megérkeznek a kolonisták Közép-Szlovákiából, összesen 35 család, akiket az
            elmenekült vagy kitoloncolt földesurak kastélyaiban és majorjaikban helyeznek el: a 
            Breznó melletti Garamszécsről és Koháryházáról érkezőket Csurgó majorban, Kis
            Andon és Közép Andon helyezték el, a Privigye melletti Cégelyről és Kósról érkezők
            a Benkovich kastélyban kaptak lakást, valamint 10-12 ha szántóföldet
1945 – ősz, a községben élő magyarok 98%-át reszlovakizálják. Három családot kitelepítenek
            Magyarországra: Gaál Dániel és Király Béla családját, valamint a Vámos-családot.
            Sokan titokban átszöktek Magyarországra: id. Szabó József, ifj. Hamran András,
            Veres József, Báró Gyula, Valézy Gyula, Petrenka Pál,stb. Magyarországról csak egy
            család, Jelen Pavol családja érkezett, aki a Szabó-házát kapta meg
1947 – február, azon családokat, akik magyarnak vallották magukat,Csehországba deportálták
1950 – október 1. – megalakul az Egységes Földműves Szövetkezet
1950 – megalakul a Csemadok helyi szervezete
1951 – szeptember 1. – újra indul a magyarnyelvű tanítás
1959 – kiépült a helyi hangszóró hálózata
1960 – az egész ország területi reorganizációja – megszűnik a zselízi járás és a nyitrai kerület,
            a község a lévai járáshoz és a nyugatszlovákiai kerülethez tartozik
1961 – a községen átvezető utat pormentesítik, aszfaltburkolatot kap
1963 – a magyar iskola megszűnése
1964 – a helyi szövetkezet Gaál Dániel házából a Beck-kastélyhoz tartozó gazdasági épületbe
            hurcolkodott
1972 – a községi hivatal kerítésének építése
1972 – május - az esperes Lévára koltozott, üres a katolikus plébánia épülete

1974 – január 1. – Barsendréd, Kissalló és Fakóvezekény szövetkezeteinek egyesülése
1975 – felépült az üzlet és a vendéglő közös épülete
1976 – az első színes televízió a községben – Turan László vette 12 400.- koronáért
1976 – befejezték a községi gyalogjáró építését
1976 – átadták a volt iskola körüli kerítést, az élősövényt még 1972-ben távolították el
1977 – Kisand és Visztrikó megszűnt, Nagyand is lassan megszűnik
1978 – felépült a halottasház
1982 – a kisendrédi templom rekonstrukciója
1982 – a Ringwald és a Balogh kastély végnapjai
1984 – megszűnt a szlovák iskola
1985 – január 1. megszűnt a Helyi Nemzeti Bizottság tevékenysége, a községet a nagysallói
            Közös HNB irányítja 
1990 - a község kérte az elszakadást Nagysallótól

1990 - július 1.-jén megalakult Barsendréd község Helyi Nemzeti Bizottsága

1991 -  lebontották a 200 éves plébániát

1992 - a községet a zselízi körzetből áttették a lévai körzetbe

1992 - a község kilépett az Alsógaram-menti régióból és a Barsi régióhoz csatlakozott

1995 - befejezték a községi vízhálózat építését

1998 - kijavították a kápolna tetőszerkezetét

2000 - a község megünnepelte első írásos említésének 740. évfordulóját és felszentelték a község új jelképeit: a címert, a zászlót és a pecsétet. Kiadták: "Korentsy Mihály: Endréd-Ondrejovce 1260-2000" cimű publikációt

2000 - felújították a templom külső vakolatát

2000 - december 1.-jén kolaudálták a község gázművesítését

 

21.század

 

 

 

2002 - kibővítették a községháza épületét

2004 - a községi önkormányzat elfogadta a község új jelképeit

2005 - lebontották az örökké nedves sekrestyét és helyére újat építettek, egyúttal kicserélték a teljes bútorzatát

2007 - a község visszavásárolta az volt iskola telkét, helyén 2009-ig egy új parkot létesített

2007 - a községben több háztartásban bevezették az internetet és a digitális TV-adást

2007 - az interneten megjelent a község kétnyelvü hivatalos honlapja

2007 - megjelent a község kétnyelvű újságjának, az "Ondrejovčan" -nak első száma

2007 - felújították a kultúrházat

2007 - kijavították a templom tetőszerezetét és a régi pala tetőborítást acélozott pléh váltotta fel

2008 - felújították a községi közvilágítást

2009 - felépült négy falazott váróterem az autóbusz megállóinál

2010 - a főúton megkezdték a járdák és az udvarokba vezető bejáratok építését

2010 - a község megünnepelte első írásos említésének 750. éves évfordulóját, ennek emlékére megjelent a község monográfiája "Luky János: Ondrejovce-Barsendréd 1260-2010" cmmel

2011 - január 26-án a járdák és az udvarokba vezető bejáratok kolaudációja

2012 - a mellékutcákban megkezdték az udvarokba vezető bejáratok építését
 


 

webygroup

ma 2019.09.18 van

ma Eugénia névnapja van

Részletes naptár


Slovenská verzia

2361514

Főoldal